A sütik általunk történő használatának kezelése átmenetileg offline. Ezért lehet, hogy bizonyos sütihasználat engedélyezését igénylő funkciók hiányozni fognak.
A BMW Z4 SOROZAT MODELLJEINEK ÁTTEKINTÉSE.
A BMW Z MODELLEK ÁTTEKINTÉSE.
A ’80-as évek végén a BMW felelevenítette roadster-építési tradícióját, amelynek gyökerei olyan legendákig nyúlnak vissza, mint a BMW 507. Az akkoriban született, kétüléses, nyitható tetejű modellek esetében minden a vezetés élményéről szólt. A „Z” sorozatnév pedig tulajdonképpen akár a német „Zukunft” („jövő”) szóra is utalhatna – teljes joggal, hiszen a Z modelleket mindig is kivételesen innovatív, látnokian újszerű megoldások jellemezték.
A BMW Z SOROZAT RÖVID TÖRTÉNETE.
Ismerkedjen az egyedülállóan különleges, a saját korukat megelőző BMW Z Roadster modellek fejlesztésével, történetével és evolúciójával. Nyerjen betekintést abba, hogy miként születtek meg az olyan klasszikusok, mint a BMW Z1 és a BMW Z8, valamint a szélesebb közönségnek szánt BMW Z3 és BMW Z4.
A BMW Z SOROZAT RÖVID TÖRTÉNETE.
Ismerkedjen az egyedülállóan különleges, a saját korukat megelőző BMW Z Roadster modellek fejlesztésével, történetével és evolúciójával. Nyerjen betekintést abba, hogy miként születtek meg az olyan klasszikusok, mint a BMW Z1 és a BMW Z8, valamint a szélesebb közönségnek szánt BMW Z3 és BMW Z4.
BMW Z1.
(E30/Z)
Az olyan legendás roadster-elődök, mint a BMW 328 és a BMW 507 nyomdokain járva a BMW a ’80-as évek végén bemutatott egy olyan kétüléses modellt, amely maga is igazi klasszikussá vált: ez nem más, mint a BMW Z1. A BMW Technik GmbH által a közönség megszondáztatásának céljából készített koncepciójármű akkora sikert aratott, hogy elkészítették annak sorozatgyártású verzióját is.
A Harm Lagaay fődizájner irányítása alatt tervezett BMW Z1 egy forradalmian újszerű formatervű jármű volt. Az extrém módon kiszélesített hűtőrács, valamint a meredeken lejtő motorháztető az extrém kanyarvételi képességekre és a precíz menettulajdonságokra hívják fel a figyelmet.
Műszaki értelemben a szériagyártású változat a BMW 3 (E30) alapjaira épült – ám ezzel véget is értek a hasonlóságok. A formabontó dizájn mellett igazolja mindezt az a tény is, hogy a szigorúan mindössze 8000 példányban gyártott roadstert kézi munkával készítették. A BMW Z1 az egyetlen olyan jármű, amelynek prototípusait házon belül fejlesztette ki és építette meg a BMW Technik GmbH. Az autó különlegességét a benne található számos műszaki innováció is fokozta. Ezek közül a leglátványosabbak az oldalküszöbökbe süllyedő ajtók. Ezek arra a színtiszta vezetési élményre utalnak, amelyet kizárólag a BMW Z1 képes nyújtani.
Csakis ez a fajta ajtókialakítás volt lehetséges, hiszen gondoskodni kellett a horganyzott acélból készült, ún. monocoque váz rendkívüli stabilitásáról és merevségéről. A váz nemcsak különlegesen hatékony korrózióvédelmével tűnt ki, hanem azzal is, hogy 25 százalékkal merevebb volt, mint a korabeli hagyományos konstrukciók. A karosszériaelemek részben üvegszálas, valamint egyéb típusú műanyagból készültek.
Kommunikatív futóművének köszönhetően a BMW Z1 gokartszerű élménnyel ajándékozza meg vezetőjét. Az autó mozgatásáról egy, a BMW 325i-ből származó, 2,5 literes, 6 hengeres, 170 lóerős (125 kW) motor gondoskodik. A könnyű roadster tömegelosztása közelít a tökéleteshez amiatt, hogy a motort az első tengely mögé építették be. A BMW tehát sikerrel gazdagította egy újabb klasszikussal roadster-kollekcióját.
Gyártási periódus: 1989–1991
Motor: 2,5 liter (170 LE/125 kW), 6 henger
Hosszúság/szélesség/magasság: 3921 mm/1690 mm/1277 mm
BMW Z3.
(E36/7)
A BMW Z1 átütő sikerén felbátorodva a müncheni központú gyártó útjára indította a BMW Z3-at, amelyet szélesebb közönségnek szánt. A könnyűépítés, a nyitott tetős roadsterekre jellemző dizájn, valamint a tipikusan BMW-s dinamizmus elegyítése időtálló receptnek bizonyult, hiszen az az utód, a BMW Z4 esetében mind a mai napig tökéletesen működik.
A korlátozott darabszámban, mindössze néhány ezer példányban készült BMW Z1-en kívül a BMW-nek évtizedekig nem volt olyan nyitott kétüléses modellje, amely magán viselte volna a márka összes jellegzetességét. 1995-ben viszont valósággal berobbant a színre a BMW Z3, amely a szerény méretekkel párosuló remek erőnlétével, precíz kormányzásával és pompás úttartásával meghódította az egész világot. A sikeres koncepciójú járműből hét év alatt el is kelt 297 000 példányt.
A kezdetben 1,8 vagy 1,9 literes, négyhengeres erőforrással rendelhető BMW Z3 motorválasztéka 1996-ban egy 6 hengeres, 193 lóerős (142 kW), 2,8 literes hengerűrtartalmú egységgel bővült. A következő évben azután színre lépett a BMW M Roadster változat is, amelynek orrába a BMW M3-ban (E36) is használt 3,2 literes, 6 hengeres, 321 lóerőt (236 kW) előállító egységet szerelték.
1998-ban a BMW új csapást vágott magának: bemutatta a BMW Z3 kupés stílusú shooting brake verzióját. Extravagáns formája egészen rendkívüli jelenséggé avatta az autót. E variáns csak 6 hengeres motorral volt elérhető.
Az 1999-es modellfrissítés alkalmával krómgyűrűk kerültek az első fényszórók köré, emellett a far összképe is dinamikusabbá vált a sárhányók enyhén kidudorodó felső részének köszönhetően. Az ugyancsak a frissítés által behozott L-alakú hátsó lámpákkal optikailag szélesítettek a faron. Az új motorok a korábbiaknál is acélosabbak voltak – például a 2,2 literes, négyhengeres motor teljesítményét 170 lóerőre (125 kW) növelték. 2001-től kezdődően a BMW M Roadsterbe az akkoriban debütált BMW M3 (E46) motorját építették be. A 325 LE (239 kW) teljesítményű erőforrás verhetetlen dinamizmussal és gyorsító képességgel ruházta fel a könnyű kétülésest.
Gyártási periódus: 1995–2002
Motorok: 1,8–3,2 liter (115–325 LE/85–239 kW), 4 és 6 henger
Hosszúság/szélesség/magasság: 4025–4050 mm/1692–1740 mm/1266–1306 mm
BMW Z4.
A BMW Z3 közvetlen utódja a BMW Z4. A névváltással párhuzamosan a roadster jelentősen megnőtt és a kényelem szempontjából is előrelépett – természetesen úgy, hogy mindez egyáltalán nem járt a dinamizmus és a vezetési élmény csorbulásával.
A BMW Z4 ELSŐ GENERÁCIÓJA.
(E85, E86)
A BMW Z3 utódja – amelynek születése Chris Bangle dizájnfőnökségének idejére esett – tovább folytatta a kis túlnyúlások, a viszonylag nagy tengelytáv, a hosszú motorháztető és a rövid far hagyományát. Egy sportos, rendkívül kifejező és dinamikus roadster született meg, amelynek esetében a tervezők szeme előtt az a cél lebegett, hogy az úttal való közvetlen kapcsolat és vezetői környezettel való interakció révén a vezetési élmény új formája teremtődjön meg – természetesen anélkül, hogy mindennek oltárán fel kelljen áldozni a kényelmet és a modern funkciókat. Ez az oka annak, hogy a belső térhez olyan sokfajta minőségi anyagot kínáltak. A vászontetőre fűtött, üvegből készült ablak került, amely nem karcolódik és tökéletesen használható a mindennapokban.
A forgalmazás kezdetén a BMW Z4 csak soros 6 hengeres motorokkal volt elérhető: a 2,2 literes változat 170 lóerőt (125 kW), a 2,5 literes egység 192 lóerőt (141 kW), a háromliteres verzió pedig 231 lóerőt (170 kW) állított elő. Az elöl MacPherson, hátul multilink futómű a dinamizmus és a kényelem terén kategóriájának élére katapultálták a roadstert. 2005-től egy új belépő szintű modellel gazdagodott kínálat, amelynek 4 hengeres motorja 150 lóerőt hozott ki 2,0 literes hengerűrtartalmából.
A BMW Z4 MÁSODIK GENERÁCIÓJA.
(E89)
Ívelt vonalak, hosszú motorháztető, széles far: a BMW Z4 következő generációja is nagyon ért ahhoz, hogy szárnyra keltse a képzeletet – már csak azzal is, hogy a közúti variáns mellett létezett belőle versenyváltozat is, amely aktív részese volt a motorsportnak.
A BMW Z4 (E89) az evolúció során levetette a vászontetőt és az opcionálisan rendelhető keménytetőt, hogy alumíniumtetőre cserélje azt. Amikor utóbbi zárva van, az autó pont úgy néz ki, mint egy hagyományos keménytetős modell. A megoldás felbukkanásával párhuzamosan a kupé el is tűnt a kínálatból.
A második generáció első példányaiba 6 hengeres motorok kerültek. A választék az sDrive23i variáns 2,5 literes, 204 lóerős (150 kW) motorjától az sDrive35i csúcsváltozat 3,0 literes, 306 lóerős (225 kW) erőforrásáig terjedt. Ugyanez az egység teljesített szolgálatot a 2010-től elérhető sDrive35is motorháztetője alatt is – igaz, átdolgozott formában, 340 lóerőre (250 kW) növelt teljesítménnyel. Egészen a második generáció gyártásának 2016-os befejezéséig ez volt a BMW Z4-hez elérhető legerősebb motor. A két turbófeltöltővel ellátott 4 hengeres motorok a 2011-ben végrehajtott modellfrissítésekor kerültek be a kínálatba, hogy leváltsák a kisebb hengerűrtartalmú hathengeres egységeket. 2013-ban érkezett egy némileg csökkentett teljesítményű, beszálló szintű motor is; a 2,0 literes, 4 hengeres erőforrás 156 lóerőt (115 kW) termelt.
A BMW Z4 biztonsági ellátmánya messze túlmutatott a kor elvárásain. A jármű egyebek mellett fékasszisztenst és a szélvédőre vetített kijelzőt kapott. Azt pedig, hogy a BMW Z4 éppen erősen fékez, villogó féklámpák és automatikusan aktiválódó vészvillogók jelezték a többi közlekedőnek. Az ilyesmik ma már szinte maguktól értetődők, viszont 2009-ben még igazi úttörő újdonságoknak számítottak. A BMW Z4 ellátmányából nem hiányzott a menetdinamikai szabályozás sem, amelynek segítségével a vezető szabályozhatja a jármű viselkedését. Ebbe a gyorsítás intenzitása éppúgy beletartozik, mint a szervokormány rásegítésének mértéke, valamint – automata sebességváltóval ellátott modellek esetében – az automata sebességváltó kapcsolásainak gyorsasága.
A BMW Z4 második generációjából körülbelül 115 000 példány készült.
Gyártási periódus: 2009–2016
Motorok: 2,0–3,0 liter (156–340 LE/115–250 kW), 4 és 6 henger
Hosszúság/szélesség/magasság: 4239 mm/1790 mm/1291 mm
A BMW Z4 HARMADIK GENERÁCIÓJA.
(G29)
A BMW Z4 (G29) roadster harmadik generációja egészen a lehetséges határokig tolta ki a Z koncepcióban rejlő lehetőségeket. Egy olyan autóról van szó, amely a látványosan a saját útját járó, radikálisan progresszív, az alapfelszereltséghez tartozó M Sport csomaggal is látványosabbá tett formaterv mögött a legmodernebb technológiákat állítja csatasorba.
Sötétben az autó azonnal felismerhető LED-es első fényszóróiról, a far látványát pedig organikus fénykibocsátó diódákból (OLED) álló lámpák teszik még ellenállhatatlanabbá. A BMW Z4 sportos karaktere tehát bármilyen fényviszonyok között tökéletesen érvényesül. A jármű progresszív menettulajdonságaira az orr-résztől a motorháztetőn és az oldalprofilokon át egészen a rövid, széles farig mindenütt jelenlévő dinamikus vonalak hívják fel a figyelmet. Az első kerékjárati ívek mögött látható Air Breather nyílások – azon túl, hogy dizájnelemekként is remekül megállják a helyüket – gondoskodnak arról, hogy az első kerekeknél csak kisméretékű turbulencia keletkezzen. A roadster vászontetője lélegzetelállító 10 másodperc alatt nyílik és záródik – akár 50 km/órás sebesség mellett is.
Alacsony súlypontjának, rendkívül előnyös tömegelosztásának és feszes futóművének köszönhetően a BMW Z4 nagyon otthon érzi magát a kanyargós vidéki utakon. A kimagasló kanyarstabilitás jóvoltából az autó elképesztően pontosan kormányozható és hatalmas vezetési élményt nyújt. Ami pedig a 4 vagy 6 hengeres Twin Scroll turbófeltöltéses motorokat illeti: azok a 2,0 literes, 197 lóerős (145 kW) egységtől kezdve egészen a BMW Z4 M40i Roadster 3,0 literes, 340 lóerős (250 kW) erőforrásáig bezárólag méltó módon mozgatják a járművet.
A belső tér esetében a BMW Individualtól származó exkluzív anyagok és a különféle színkombinációk párosításával teremthető meg a kimagaslóan egyedi atmoszféra. Kérésre a BMW Head-Up kijelző is bekerül a járműbe. Az ugyancsak a kínálat részét képező BMW Intelligent Personal Assistantnek köszönhetően pedig a BMW Z4 számos funkciója szóban kiadott utasításokkal vezérelhető.
Gyártási periódus: 2018-tól napjainkig
Motorok: 2,0–3,0 liter (190–340 LE/145–250 kW), 4 és 6 henger
Hosszúság/szélesség/magasság: 4324 mm/1864 mm/1303–1304 mm
BMW Z8.
(E52)
Bár mindegyik Z modellről elmondható, hogy az olyan legendás roadsterek nyomdokain jár, mint a BMW 507, a dizájnt illetően mégis a BMW Z8 tekinthető az 1950-es évekbeli luxusautók közvetlen örökösének. Az exkluzív kétüléses jármű ugyanolyan ívelt sárhányókkal rendelkezik, mint az elődje, emellett a hasonlóságok sorát gyarapítja a rendkívül hosszú motorháztető és a rövid far is. Ugyanez érvényes az elegáns és expresszív autó kivételes teljesítményére is.
Az 1997-ben, a tokiói nemzetközi autókiállításon bemutatott BMW Z07 koncepcióautó már magán viselte a BMW Z8 legfontosabb jellegzetességeit. A Henrik Fisker dizájner és munkatársai által megalkotott BMW Z8 2000-ben bukkant fel a márkakereskedésekben. Ívelt vonalú sárhányóival, valamint széles, lapos veséivel az autó a BMW 507 jellegzetes stíluselemeit idézte meg – az ezredfordulóhoz méltó átiratban.
A BMW Z8 fejlett műszaki tartalmának egy központi eleme az önhordó alumíniumváz (az ún. spaceframe), amelyhez a többi karosszériaelemet rögzítették. A megoldással jelentősen sikerült mérsékelni a jármű tömegét, egyszersmind drámaian javítani a menetdinamikai tulajdonságokat. Az autó ékköve az 5,0 literes, 8 hengeres, a BMW M5-ből (E39S) származó, 400 LE (294 kW) teljesítményű motor, amely megtorpanás nélkül, elemi erővel gyorsítja a Z modellek zászlóshajójának szerepét betöltő járművet. Az erőforrás egyébként a maga korában a BMW legnagyobb teljesítményű motorja volt.
A BMW Z8 tökéletesen felextrázva gördült ki a gyárból. Az autó ellátmánya egyebek mellett magában foglalta a telefonkihangosítót, a navigációs rendszert, a klímaberendezést, a teljes belső bőrborítást, valamint a fűtött hátsó ablakkal ellátott üvegszálas tetőt is. A motor beindítására a műszerfalon elhelyezett gomb szolgál – és ez abszolút rendkívülinek számított több mint 20 éve, amikor az autót bemutatták. 2000-től 2003-ig egészen pontosan 5703 példány készült – kézi munkával – a luxus szintű, gyönyörű és kirobbanóan erős roadsterből.
Gyártási periódus: 2000–2003
Motor: 5,0 liter (400 LE/294 kW), 8 henger
Hosszúság/szélesség/magasság: 4400 mm/1830 mm/1310 mm
Fogyasztás és CO₂-kibocsátás.
Az üzemanyag-felhasználási, széndioxid-kibocsátási és villamosenergia-fogyasztási adatok a Könnyűgépjárművekre Vonatkozó Világszinten Harmonizált Vizsgálati Eljáráson (WLTP) alapulnak és a 715/2007/EK rendelet jelenleg hatályban lévő változatában előírt mérési eljárás szerint kerültek meghatározásra. A feltüntetett értékek a magyarországi piacra szállított alapfelszereltségű gépjárműre vonatkoznak. Az értéktartományon – amelynek megállapítása során figyelembe vették a különböző kerék- és gumiabroncsméreteket, valamint a választható kiegészítő felszereltségeket – belül az adatok az egyedi konfigurációnak megfelelően változhatnak.
Az itt szereplő gépjárművek vonatkozásában az olyan gépjárművet terhelő adók vagy egyéb illetékek tekintetében, amelyek (legalább részben) a széndioxid-kibocsátáson alapulnak, a széndioxid-kibocsátási adatok eltérhetnek az itt megadott értékektől.
Az új személyautók hivatalos üzemanyag-fogyasztásáról és CO2-kibocsátásáról további információt a „New Passenger Vehicle Fuel Consumption and CO2 Emission Guidelines” című, a DAT Deutsche Automobil Treuhand GmbH, Hellmuth-Hirth-Str. 1, 73760 Ostfildern-Scharnhausen, Németország postacímen megrendelhető brosúrából vagy a https://www.dat.de/co2 weboldalon kaphat.
A WLTP mérési eljárásról további információkat a következő weboldalon talál: www.bmw.de/wltp.