Az EU, valamint a világ számos további állama az üvegházhatású CO₂ gáz kibocsátásának jelentős csökkentését tűzte ki célul. A dízelmotor fontos szerepet tölt be a klímacélok elérésében, elvégre a dízel járművek előnyösen kicsi CO₂-lábnyommal rendelkeznek, köszönhetően alacsonyabb fogyasztásuknak. Egy, az Euro 6 EU-szabvány előírásait teljesítő dízel például nagyjából 15%-kal kevesebb CO₂-t enged a levegőbe, mint egy vele összehasonlítható teljesítményű benzinmotor. Mindezzel a háttérrel a dízelmotorok mintegy 1 000 000 000 tonna CO₂-kibocsátást takarítottak meg az elmúlt 20 év során. A részecskeszűrőknek – amelyeket a BMW 2006 óta alapfelszereltségként épít be a járműveibe – köszönhetően pedig a dízel járművek hozzájárulási részaránya a belső égésű motorok összes részecskekibocsátásán belül lényegében elenyésző.

A „részecske” kifejezés a levegőben lebegő szilárd anyagokat takarja. A természetes lebegőrészecske-források az erózió, a finomszemcséjű porok, a vulkánkitörések és a pollen. Az emberi tevékenység következtében a légkörbe kerülő részecskékért az országúti közlekedés mellett a légi és a hajóközlekedés, valamint az ipar felelős. A részecske-kibocsátásnak durván 20%-a írható az autók számlájára – és a kipufogógázok ezen belül is kisebb részarányt képviselnek, mint a gumik kopása és a felvert por. A részecskeszűrőknek – amelyeket a BMW 2006 óta alapfelszereltségként épít be a járműveibe – köszönhetően pedig a járműveinkbe épített motorok úgyszólván egyáltalán nem eregetnek a levegőbe szilárd részecskéket.

A szén-dioxid egy üvegházhatású gáz, amely egyebek mellett a szén, a gázolaj, a benzin, a földgáz és a fa elégetése során képződik. A szén-dioxid a természetben fontos szerepet tölt be, hiszen számos élő organizmus és növény anyagcseréjének kulcsfontosságú eleme. Amennyiben azonban túlzott mennyiségben van jelen a légkörben, a gáz jelentősen hozzájárul az üvegházhatás kialakulásához és ebből kifolyólag a klímaváltozáshoz. Az EU teljes CO₂-kibocsátásából a közlekedés alig 30%-kal részesedik, amely arányból 72% írható a közúti közlekedés számlájára. Az alacsonyabb fogyasztásuk révén a benzinmotoroknál kevesebb CO₂-t kibocsátó dízelek nélkül a légkörbe kerülő CO₂ mennyisége lényegesen nagyobb lenne.

A „NOx” a nitrogén-oxidok gyűjtőneve, amelyek a nitrogén (N) légnemű oxidációs termékei. A túlzottan magas NOx-koncentráció megterheli a tüdőt és károsíthatja a növényeket. A nitrogén-oxidok az üzemanyagok – valamint a szén, a kőolaj, a fa és a szemét – nagy hőfokon való elégetése során szabadulnak fel. 1990 és 2017 között a közúti közlekedés átlal okozott NOx-terhelés több mint 60%-kal csökkent. Mindennek eredményeként 2017-ben a teljes NOx-kibocsátásból a közúti közlekedés nagyjából 37,5%-kal részesedett. A BMW a nitrogén-oxidok több lépcsőben való semlegesítésében hisz, amely metódust manapság igen hatékonynak ismerik el. A motor emissziójának csökkentése és a kipufogógáz visszaforgatása mellett a módszertan szerves része az NSC (nitrogén-oxid tároló katalizátor) és az SCR (szelektív katalitikus redukció) rendszer együttes alkalmazásával történő kipufogógáz-utókezelés. A kipufogógáz hőmérsékletének és az AdBlue-befecskendezésnek hatására az SCR rendszer a mérgező nitrogén-oxidokat ártalmatlan vízzé és nitrogénné alakítja át.
Az új BMW 6 hengeres dízelmotor esetében a korábban alkalmazott, igen hatékony, NOx tároló katalizátort, DPF-et (dízel részecskeszűrő) és az autó alján elhelyezett SCR-t tömörítő rendszert egy, még nagyobb potenciállal rendelkező szisztéma váltotta fel. Utóbbi esetében a motor közvetlen közelében lévő SCR rendszer (amely a DPF-en alapul) dolgozik össze az alvázon elhelyezett SCR rendszerrel annak érdekében, hogy a motor lehető legszélesebb működési tartományában optimális legyen a nitrogén-oxidok semlegesítése. Ez az új rendszer a záloga annak, hogy a BMW járművek teljesítsék a jövőben életbe lépő kibocsátási szabványok előírásait.

Az EU kipufogógáz-kibocsátási szabvány a jármű és a motor típusa alapján emissziós határértékeket szab meg. Az új járműveknek évről-évre szigorodó kipufogógáz-kibocsátási előírásoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy típusengedélyt kaphassanak. Függetlenül attól, hogy dízel vagy benzinmotorosak-e, a BMW Group által gyártott összes új jármű teljesíti az Euro 6 emissziós szabvány előírásait. Az Ön EU típusengedéllyel rendelkező járművének emissziós besorolását a típusengedélyről szóló igazolás V9 szekciójában találja.

Annak érdekében, hogy az erősen szennyezett levegőjű nagyvárosokban is teljesíthetők legyenek az EU emissziós határértékek, illetve azért, hogy hosszú távon javuljon a levegő minősége, néhány európai nagyvárosban forgalomkorlátozás alá eső, úgynevezett környezetvédelmi vagy más néven alacsony emissziójú zónákat jelöltek ki. Ezekbe a zónákba a járművek csak bizonyos, országonként változó feltételek teljesülése mellett hajthatnak be – például abban az esetben, ha kívülről fel van ragasztva rájuk az emissziós besorolásukat jelző címke, illetve, ha meghatározott emissziós osztályba tartoznak. Függetlenül attól, hogy dízel vagy benzinmotorosak-e, a BMW Group által gyártott összes új jármű teljesíti az Euro 6 emissziós szabvány előírásait, ily módon pedig jogosult behajtani az európai könyezetvédelmi zónák többségébe.

Az emissziós címke arról ad tájékoztatást, hogy a jármű melyik EU emissziós osztályba tartozik. Néhány európai nagyvárosban – köztük Berlinben – csak ilyen címke birtokában lehet behajtani a csökkentett emissziójú környezetvédelmi zónákba. Jelenleg a járművek az általuk kibocsátott szennyező anyagok mennyisége alapján vörös, sárga vagy zöld címkét kapnak, de előfordulhat az is, hogy nem jogosultak egyik címkére sem. A BMW Group által jelenleg forgalmazott új járművek mindegyike teljesíti az Euro 6 emissziós szabvány előírásait, ily módon zöld emissziós címkét kapnak a forgalomba helyezéskor. E címke birtokában Ön jogosult behajtani a legtöbb európai környezetvédelmi zónába.

A „WLTP” a „Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Procedure” (magyarul: „Könnyűgépjárművekre Vonatkozó Világszinten Harmonizált Mérési Eljárás”) rövidítése.
Az eljárás – amelynek 2018 szeptembere óta minden járművet alá kell vetni – egy új, az üzemanyag-fogyasztást és a CO₂-kibocsátást a korábbiaknál valósághűbben modellező mérési metódust alkalmaz. A WLTP a korábban használt NEDC mérési eljárást váltja le.

A jármű fogyasztása és emissziója egyebek mellett a vezetési stílustól függ. Ez az oka annak, hogy a WLTP metódus kidolgozásakor az egész világról gyűjtötték a vezetési adatokat. Ezeket az adatokat 4 reprezentatív fázis kialakításához használták fel, amelyekhez különböző átlagsebességek vannak hozzárendelve. A fázisok: lassú, közepes, nagy és extra nagy. A fázisokhoz különböző intenzitású gyorsítások és fékezések, valamint eltérő számú megállások tartoznak, hogy ily módon valósághűen modellezhessék a hétköznapi vezetési stílust. Az említett fázisok kombinációjából áll össze az a vezetési ciklus, az amelyhez tartozó fogyasztásra és emisszióra a gyártók a járműspecifikációk megadásakor „kombinált” értékként hivatkoznak. A lakott területeken különösen gyakran használt elektromos és hibrid járművek esetében a vezetési ciklus egy 5., ún. „Város” fázissal egészül ki. Utóbbi az alacsony és a közepes sebességű fázis szintéziséből születik meg.

A WLTP bevezetése azt jelenti, hogy a járművek műszaki adattáblázatában feltüntetett üzemanyag-fogyasztási és a CO₂-kibocsátási értékek nagyjából tükrözik a valós használat melletti értékeket. Az, hogy a WLTP számol az egyedi kiegészítő felszereltségekkel, még realisztikusabb értékeket eredményez, hiszen azok ily módon az Ön saját járműkonfigurációjára vonatkoznak. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a valósághoz a korábbiaknál közelebb álló fogyasztási és CO₂-kibocsátási adatok a belső égésű járművek esetében magasabbak lesznek, az elektromos járműveknél és a plug-in hibrideknél pedig kisebb a járműadatlapon feltüntetett hatótáv. Mindez egyes országokban azt eredményezheti, hogy a járművet magasabb, a CO₂-kibocsátás alapján kivetett adóval sújthatják.

Az „RDE” a „Real Driving Emissions” (magyarul: „Valós Vezetési Körülmények Közötti Emisszió”) rövidítése. Az új folyamat az olyan szennyező anyagok kibocsátásának mérésére szolgál, mint amilyenek például a nitrogén-oxidok (Nox) és a szilárd részecskék. Az eljárás legfőbb újítása abban rejlik, hogy a mérés közúton, valós körülmények között zajlik, nem pedig laboratóriumban. A mérés során a Hordozható Emissziómérési Rendszer (Portable Emissions Measurement System – PEMS) néven ismert készüléket a tesztelés alatt álló jármű kipufogójához rögzítik.

Az Euro 6 egy, a kipufogógázban található szennyező anyagok megengedett mennyiségére vonatkozó szabvány. A szabvány az EU5-nél alacsonyabban húzta meg a vonalat a maximálisan kibocsátható szilárd részecsék és nitrogén-oxidok tekintetében. 2018 szeptemberétől* lépett kötelező érvényre az EU6c emissziós szabvány, amely az EU6b szabványhoz képest a benzinüzemű járművek számára kisebb kibocsátottrészecske-számot írt elő. A dízelmotoros járművek esetében az EU6b és az EU6c szabványok által megállapított határértékek nem változtak. A 2019 szeptemberében* életbe lépett EU6d-TEMP, valamint a 2021 januárjától* érvényes EU6d szabvány – az RDE-vel párhuzamosan – kis mértékben ismét lejjebb viszi a részecske-, illetve nitrogén-oxid kibocsátási határértéket.
*Az előírások az új járművekre vonatkoznak. Az új járműtípusok mindegyikének teljesítenie kell az új emissziós szabványokat már 1 évvel azelőtt, hogy a szabványok általi előírások hatályba lépnének.

Azt, hogy az emisszió csökkentésének érdekében folyékony ammóniát – ún. AdBlue® folyadékot – fecskendeznek a dízelmotoros autók kipufogórendszerébe. Az AdBlue® folyadék hatására végbemenő Szelektív Katalitikus Redukció (Selective Catalytic Reduction – SCR) akár 90%-kal is csökkenti a kipufogógázban lévő nitrogén-oxidok mennyiségét. A folyamat végtermékei a víz, a nitrogén és a CO₂.

A BMW a BluePerformance technológiát használja arra, hogy még tovább mérsékelje járműveinek nitrogén-oxid kibocsátását. E technológia megnyitja az utat a dízelmotoros autók emissziós értékeinek még optimálisabbá tétele előtt. A dízel részecskeszűrőn és a NOx tároló katalizátoron túl az összes 4 hengeres dízelmotorral ellátott BMW megkapja az AdBlue® befecskendezést alkalmazó SCR katalizátort (Selective Catalytic Reduction), amely jelentős mértékben csökkenti a kipufogógáz nitrogén-oxid tartalmát. A 6 hengeres dízelmotorok új, 2020-tól bevezetésre kerülő generációjánál a motor közvetlen közelében elhelyezett tároló katalizátort egy sokkal hatékonyabb, ugyancsak a motor közelében elhelyezett SCR rendszer váltja fel. Mindennek eredményeként – kiváltképpen városi forgalomban – hatékonyabban történik a nitrogén-oxidok semlegesítése. Az eddigiekhez hasonlóan az alváznál lévő, második SCR katalizátor – amely a járműtípustól függően saját AdBlue® adagolórendszerel rendelkezik – szintén hozzájárul a folyamathoz.

A részecskeszűrő egy olyan eszköz, amely dízel- és benzinmotoros járművek kipufogógázában jelenlévő részecskék számának csökkentésére hivatott.

Mivel az elektromos és a hibrid járműveket főleg lakott területeken használják, az alacsony, közepes, nagy és extra nagy fázisok mellett a WLTP esetükben egy külön 5. fázist – amelynek neve „Város” – is bevezetett. Utóbbi az alacsony és a közepes sebességi fázisok szintéziséből áll össze, hiszen e két fázis modellezi a leghűebben a lakott területeken megszokott tempót. Ily módon a gyártók a valósághoz közelebb álló hatótávolságot adhatnak meg.